olaj, vászon, j.j.l: Veress Zoltán, 93,5 x 37,5 cm, 1919
A festőként és restaurátorként is alkotó Veress Zoltán tanulmányait a müncheni Képzőművészeti Akadémián végezte 1890-95 között, ahol Liezen-Mayer és Hackl voltak a mesterei. 1902-ben kollektív kiállításon szerepelt Kolozsvárott, restaurátorként a pécsi székesegyház, a budavári koronázó templom és a győri székesegyház freskóit restaurálta.
A mester alkotásai között jobbára többalakos, vallási témájú festményeket találhatunk, mint amilyen a Didergő puttók is.
Kompozíciójának középpontjában a hófödte földre terített vörös drapérián „didereg" a két szárnyas gyermekalak. A romantikus jelenetben ábrázolt, a világ egyik leghíresebb, Raffaello: Sixtusi Madonnájának angyalaihoz hasonlító bájos arcú fiúcskák megszeppenten néznek ránk. Egymásba fonódó párnás karjukkal, tömzsi lábacskájukkal esetlennek tűnnek, kiszolgáltatott helyzetükben egymáshoz bújnak. Vastag, ugyanakkor mégis lágy vonalak kontúrozzák egy tömböt alkotó alakjukat, amely így egy háromszögű kompozícióba foglalt. A figurák arányos testének anyagszerű megfestése jól mutatja hogy készítőjük, Veress Zoltán - akinek képei olyan nagy aukciósházaknál szerepeltek, mint a Christie's vagy a Bonhams - milyen jól bánt az ecsettel.