litográfia, papír, j.j.l: Delvaux, HC, 43 x 67 cm, 1970-es évek

A görög-római mitológia három gráciájának (khariszoknak) alakját látjuk egy oszlopcsarnok boltívei alatt. A bal oldalon látható nőalak profilban áll, kitekint a nézőre. A középpontban egy gyertyát tartó grácia, akit elmélyülten szemlél harmadik társuk, a jobb oldali kezét imapózban tartó kharisz. A kép hátsó terében jobb oldalon még két nőalakot fedezhetünk fel. Szerepük másodlagos, szemüket lesütik, nem kapcsolódnak szorosan az előtér három nőalakjához. Erre a cím is utal: Trois femmes (Három nő).
A természet harmóniáját megtestesítő báj, kellem, szépség istennői szürreálisak, mivel maga a tér is álomszerű. Paul Delvaux-nál gyakran jelennek meg valós építészeti elemek mérnöki pontossággal megszerkesztve, ám az átmenet nélküli fény-árnyék valószerűtlenné teszi a teret. Hasonló témájú képének a La voute (Boltív) címet adta. Ez a mitológiai téma, a későhellenisztikus kor óta ruhájuktól megfosztott gráciák Delvaux litográfiáján a klasszikus ábrázolástól eltérően bábuszerű, fél alakok. A természetesnél nagyobb, fekete, lyukszerű szemmel rendelkező női aktok merev tekintete kifürkészhetetlen. A Három grácia jól tükrözi René Magritte, belga és Giorgio de Chirico, olasz szürrealista festő metafizikai művészetének hatását. A kép motívumai többször visszatérnek alkotói pályája során, a művészt erősen foglalkoztatta a kiismerhetetlen, titokzatos nőiség, a nők egymással való kapcsolata.
Delvaux posztimpresszionista, expresszionista, szürreális stílusban alkotott. Három Grácia című műve alkotói korszakának kései műve (1970 körül). Kísérteties élethűséggel ábrázolja a női testet, ám az alakok egymás mellé helyezése ily módon fizikailag lehetetlen, így Delvaux alkotását joggal nevezhetjük szürreálisnak, fantasztikusnak. Erotikus alakjai egy elképzelt világ vízióját tárják a szemlélő felé.