vegyes technika, kézzel merített papír, j.n 42 x 32 cm, 2013
Földi Péter képeinek szereplői a népmesék és néphagyományok világából származnak. Élénk színvilágú alkotásainak egyik ilyen vissza-vissza térő kedvelt szereplője a madár, amelyet az alkotó sok ízben megfestett már. A kék madár unokáján is egy ilyen különös, emberi vonásokkal rendelkező állatkára vethetünk pillantást.
Ez az kicsiny jószág bizarr formát ölt a művész képén. Tányér méretű szomorú barna szemeivel néz ránk, tekintete egészen emberi. Világoskék feje nagyméretű, akár egy fiókáé, csőre szájszerű. Szárnyait még kölyök voltából fakadóan nem kezdte el bontogatni, karmait viszont már annál inkább, amelyeket ragadozó módjára kiereszt. Földi Péter kék madara egy hármas osztású (rószaszín, sötétkék, és fekete) tér előtt helyezkedik el, amelyből síkszerűen, szembetűnő módon rajzolódik ki a világos kolorittal megfestett torz “teremtmény” képe.
A festő műveinek ábrázolásmódjánál a gyermekrajzok, és az egyiptomi művészet kompozíciós, stiláris sajátosságait követi. Ez látszik a A kék madár unokája című képén is, ahol a dekoratív és síkszerű kompozíció terét csupán Maurice Maeterlinck drámaiíró boldogságos kék madarának “unokája” tölti be.
A kék madár több jeles alkotó munkásságát: Jackson Pollock és Hans Hartung expresszivitását, lírai absztracióját, Vajda Lajos, és Ámos Imre szuggesztióját idézi fel.
Az alkotó munkáját különleges módon, vizes páccal festett meg. A festékréteget vastagon, szálkásan hordta fel képére, így gazdagította a plaszticitás árnyalatosságát.
Földi Péter munkásságában a gyermekrajzok és a „neoprimitív festészet” mesterkéletlen, kozmikus világlátását követi. Erről tanúskodik a Kék madár unokája is, amely az alkotóra oly jellemző stílusjegyeket hordozza magán.