olaj, farost,  80 x100 cm, j,k: Szabó Vladimir 1968-1980

A Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János növendékeként végzett Szabó Vladimir életműve nagyobb részét grafikái (rézkarcai, ceruzarajzai), kisebb hányadát olajjal festett képei alkotják, de készített illusztrációkat is. Tematikus jellegű festészete az avantgárd irányzatoktól függetlenül bontakozott ki, művészetére hatottak Gulácsy és Csontváry is, akiknek egyedi látásmódja, képi világa az alkotó festészetén is mély nyomott hagyott.
Képei a posztimpresszionizmus színélményeiből táplálkoznak, ábrázolásmódjuk olykor szürrealista, máskor realista, amilyen a ’Szüreti mulatság’ is. Szabó Vladimir festményén vidám, falusi társaságot: lovasokat, szénásszekéren ülő figurákat, táncoló párokat látunk szüretre vonulni, a csoportosulás felhőtlen jókedvét nem zavarja semmi és senki. A mester festményein egyaránt ugyanazok a motívumkörök (lovasok, fiatal lányok, falusi látkép és messzi távolban megbúvó érintetlen természet) szerepelnek egyfajta ízes elbeszélőmód keretében. A Szüreti mulatság esetében sincs ez másképp, amelyen az ünneplő tömeg mögött a falu temploma és néhány házikója sejlik fel, a település mögötti kopasz dombon néhány fa áll.
Szabó Vladimir olajvásznának vöröses-barnás-sárgás színvilága leginkább Gulácsy koloritját, amíg a kompozíció Csontváry hatására emlékeztethetnek minket. Képi nyelvezetét pedig „Finom, aprólékos rajzosság, részletező előadásmód, élénk fantázia és meseszerűség, árnyalt lélektani érzék, valamint a humor és a groteszk megjelenítés iránti vonzalom jellemzi”.