olaj, farost, 39 x 29 cm, j.j.l. Mácsai

Habár szürnaturalista, fotó-és hiperrealista képeiről ismerszik fel leginkább Mácsai István, nem feledkezhetünk a pályaindulásának másfajta stílusáról sem. A Bernáth Aurél növendékként végzett alkotó kezdetben posztnagybányai stílusban festett. Laza komponálású és levegős portréi, aktképeit, csendéleteit aprólékos rajzossággal, visszafogott színhasználattal a quattrocento mestereit megidéző klasszikus arányossággal, kiegyensúlyozottsággal formálta meg.
’Naplemente’ című olajképe is még a pályaindulás modorban készült. Kompozícióján az alkonyat bámulatos és sokszínű fényárnyban „fürdőző” tavat örökíti meg. A tó vize nyugodt, a sűrű nádas között csupán néhány kikötött csónak ringatozik, a távolban dimbes-dombos vidék képe rajzolódik ki.
A környezetet pontosan megfigyelő Mácsai artisztikusan adja vissza azt a hangulatot, amit egy a tópart vize mellett lenyugvó nap látványa nyújt.