bronz, j.l.: Samuel K, Öntőpecsét a talapzaton, 14 x 43 x 8 cm, 1910 körül

Sámuel Kornél szobrászművész fiatal nő alakját öntötte bronzba, amint kecses testtartással áll, egyik kezében almát szorongat, a másik a combja mellett pihen. Klasszikus kontraposztban mintázta meg, súlypontját a bal lábára helyezi, fejét finoman oldalra billenti. Finom vonású, bájos arcát görögös hajfonat keretezi.
Az emberiség ősanyját, Évát látjuk. Sámuel Kornél szépséges nőként ábrázolja a teremtéstörténet egyik főszereplőjét, Ádám párját. A bal kezében látható alma a bibliai Édenkert tiltott gyümölcse. A jól ismert Ószövetségi történet szerint Éva a kígyó szavára hallgatva leszakította az Édenkert fájának tiltott gyümölcsét, amelyet Ádámmal együtt mindketten megkóstoltak. Büntetésként az Úr kiűzte őket a Paradicsomból. Talán ezért a visszafogott mozdulat, a gyermeki szelídség az arcán. Sámuel Kornél a nagyon fiatal, lányos testű Évát az ártatlan tudatlanság áldozataként ábrázolja.
A művész alkotásán „ a test konstrukcióját megadó, a mozdulat jellemét megteremtő formák minél egyszerűbb visszaadását figyelhetni meg ”- írta róla Lyka Károly. Szemben a századvégen a főleg Rodin és követői által követett „festői szobrászattal”, Sámuel Kornél az anyag természetének szemmel tartásával, a formák pontos megfigyelésével dolgozott. Formatisztaságra törekvő, finom ritmusú, minden nézetből harmonikus kontúrú művén a mücheni iskola német szobrásza, Adolf Hildebrand hatása érződik.
A század eleji magyar szobrászat ígéretes tehetségeként számon tartott Sámuel Kornél fő művét az anyagok nemeséből, bronzból öntötte ki. Kései művét első ízben gipszből készítette, később ébenfába faragva mutatták be az Ernst Múzeum 1913-as csoportos kiállításán. Gyönyörű alkotásának példánya a Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthető.