ceruza, tus, papír, j.b.l: Kovács Bancsi Kati, Mákó 911 28 x 41 cm, 1910 körül
A szecesszió kiváló alkotójának, Kőrösfői-Kriesch Aladárnak Mintarajziskolai tanulmányai alatt Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a mesterei. A fiatal festőnövendék 1894-ben a Julian Akadémiát is látogatta, miközben itáliai és spanyolországi tanulmányutakat is tett. A fiatal Kőrösfői 1901-ben Gödöllőn letelepedett, ahol Nagy Sándor festővel karöltve megalapította a gődöllői művésztelepet. A telep más alkotóival együtt a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleveníteni John Ruskin és a preraffaeliták hatására. Legnagyobb érdemük azonban inkább a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása volt.
Körösfői életművében szép számmal szerepelnek festmények, iparművészeti tervek, de grafikák is. Egyik ilyen kartonlapra készült munkája a Kovács Bancsi Kati portréja is, amelyen egy fiatal, népi ruhát és fejkendőt viselő fiatal lányt láthatunk, aki magabiztosan néz ránk, finom vonásaival lágy nőiességet sugároz. A „gyengéd", ám mégis határozott vonalakkal megrajzolt élethű szemei, ajkai jól mutatják, hogy a Kőrösfői milyen jól bánt a ceruzával, milyen jól rajzolta modelljeit. Habár a mester témája nem tipikus, azonban a hátoldalon lévő felirat, amelyet az alkotó felesége Kőrösfői Kriesch Aladárné írt (Elhunyt férjem Kőrösfői Kriesch Aladár eredeti műve, tanulmánya) is jól mutatja, hogy valóban eredeti Kőrösfői képet látunk.