akvarell, karton, 27 x37 cm, jbf: Diósi Antal

A budapesti Iparművészeti Iskola tanulója, majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt Diósy Antal, akit Körösfői Kriesch Aladár okított. Később Körösfői tanársegédjeként dolgozott, az ő irányítása mellett vehetett részt a zebegényi templom falképeinek festésében. Munkássága olyan gobelinek tervezésével indult, amelyeket felesége, Nagyatyai Teréz műhelyében készültek.
Diósy Antal számos tanulmányutat tett. Megfordult Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, de skandináv országokban is. Előbbi államokban illusztrátorként ért el sikereket.
Bélyegtervezésben is megbecsült alkotó volt, a szakirodalom mégis elsősorban akvarellistaként hivatkozik rá. Táj-és városképek, portrék megfestése fűződik a nevéhez, a műfaj népszerű hazai képviselője volt.
Élete utolsó két évtizedében készített arcképei között találjuk a ’Női portrét’ is, amelyen lábát keresztbe fonva, kezeit egymásra helyezve fiatal nő ül modellt. Ruhája, frizurája divatos, arckifejezése kedves, nyugodt.
Lágy vonalakkal, pasztell színekkel megfestett alakja jól mutatja Diósy mesterségbeli tudását, portréjának jellemábrázoló erejét.