litográfia, papír, j.j.l: Vasarely, 23 x 24 cm, 69/200 , 1973
Victor Vasarely olyan alkotó volt, akire méltán tekinthetünk az optikai-festészet (avagy az op-art) „pápájaként” mind életműve, mind nagyszámú elméleti munkája révén. Vasarely - aki a harmincas években festőként és reklámgrafikusként dolgozott, az 1950-es években kezdte meg optikai és kinetikai vizsgálatait. Stílusának később számos követője lett, sőt van a mai napi, iskolát hozott létre, könyve jelent (Folklore Planetaire címmel, a borítón a szóban forgó művel) művészetéről, az egyes alkotó korszakokról. A Folklore planetaire úgynevezett gestalt - kiterjedő-összehúzódó egyetemes struktúrák címmel jelzett korszakának (1968-1978) darabja. Ebben az időben gyakran használt motívuma volt a félgömb. Alkotásán is egy ilyen színes négyzetrácsokra felosztott diszkógömbre emlékeztető geometriai alakzatot látunk, amivel a vibrálás, a mozgás, és a tér érzetét kelti. Vasarely kitartó és szenvedélyes kutatásai révén alkotta meg az új művészetről vallott elméletét, amelynek egyik fontos tézise: „Én vallom, hogy az új élményeknek kifejezési formája már nem lehet az ÁBRÁZOLÁS, hanem az ÉRZÉKELTETÉS, egy áttett analógia révén.” Ezt a tézis követi színpompás 70-es években készült szitanyomata is, amely jól mutatja, hogy miben rejlik műveinek varázsa.